Szentgyörgyvár önálló plébániával rendelkezett, melynek kegyurai a Széchényiek voltak. A Szent Györgyről elnevezett egyház filiáihoz tartozott Kustány, a XVIII. század közepéig Sármellék, Hídvég, a legtovább Mánd és Köszvényes.  A Diósi szőlőhegyen lévő középkori templomnak, amely ma a temető területére esik, 1725-ben még állt a kőfala. A hagyomány szerint fele szentgyörgyvári, fele betefai területen épült. Ezt a Pusztatemplmot sorsára hagyták, helyette a falu belsejében emeltek egy fa imaházat és plébániaházat. 1755-57-ben Padányi Bíró Márton veszprémi püspök építtette az új kőtemplomot és állítatta helyre a plébániát.    Az egyházhoz ekkoriban szorosan kapcsolódott az oktatás: a plébánia egyosztályos iskolát működtetett, a tanítót első ízben 1746-ban említették.144  1771-ben, az egyházi összeíráskor már úgy tudták, az iskolát régen alapították, ám a falubeliek a mezei munkák miatt gyermekeiket csak télen voltak hajlandóak járatni, és ez még sokáig így maradt.